Nagyszőlősi Perényi-kastély

A Perényi-kastély Nagyszőlős központi tere, a Béke tér (ploscsa Mira) után következő Kopányi úton található. Jelenleg a járási oktatási osztály működik az épületben. Ha tovább megyünk ezen az úton, akkor eljutunk az Ugocsa várhoz.

A nagyszőlősi Perényi-kastély az egykori Ugocsa vármegye székhelyének egyik legszebb és legnevezetesebb épülete. Keletkezése a XVI. század közepére tehető.

A Perényi-család kimagasló szerepet játszott nemcsak Kárpátalja, de egész Magyarország történetében, sok neves államférfit adott az országnak.

A Perényi-családnak hatalmas birtokai voltak Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyékben. I. Zsigmond király 1399-ben adományozta Szőlős városát Perényi Péternek a törökök elleni hadjáratban 1398-ban Nyikopolnál (Bulgária) lezajlott csatában tanúsított vitézségéért, egyidejűleg ő lett a nagyszőlősi Kankó vár, 1405-ben pedig a királyházai Nyalábvár ura is. Egyidejűleg Ugocsa megye, 1408-ban Máramaros, 1411-ben Zemplén, 1414-ben Abaúj és Ung megye főispánjává nevezték ki.

A Perényi-család több évszázadon át Kárpátalja legnagyobb földbirtokosa volt. Első ismert ősük Dobos Orbán volt, aki 1292-ben nyerte el királyi adományként a Perényi családnevet. Egyik fia Miklós Sárosi főispán, másik fia János királyi főpohárnok lett. Az utóbbi fiától Pétertől származott a Perényi-család úgynevezett nádori ága, ennek egyik kiváló tagja Perényi Imre, Abaúj vármegye örökös főispánja volt. Egyik szorgalmazója volt az 1505. évi rákosi országgyűlés azon határozata elfogadásának, hogy az elkövetkezendő időkben idegen származású egyén ne kerülhessen magyar trónra. 1512-ben horvát bánná nevezték ki, de rövidesen lemondott erről a méltóságáról. Többek között ő is aláírta az Ulászló király és Miksa császár között megkötött egyességet, amiért az előbbi Siklós várát, az utóbbi hercegi rangot adományozott neki.

Fia Perényi Péter 1519-től temesi főispán, majd koronaőr lett. A mohácsi csatavesztés után Szapolyai János oldalára állt, de 1527-ben I. Ferdinándhoz pártolt, amiért jutalmul a király Sárospatakot és az egri püspökség haszonélvezetét adományozta neki. 1529-ben ismét János király oldalára állt, egyik legbensőbb bizalmasa lett, ő kérte meg ura számára Izabella királyné kezét. Rövidesen azonban ismét I. Ferdinánd híve lett, aki királyi kancellárrá nevezte ki. 1542-ben azzal gyanúsították meg, hogy török segítséggel a maga számára akarta megszerezni a magyar trónt, ezért I. Ferdinánd letartóztatta és börtönbe vetette.

A Perényiek nádori ága a XVI. században kihalt, a bárói ág azonban János király főpohárnok Simon fiától folytatódott, leszármazottai között sok neves történelmi személyiséget találunk.

Perényi Ferenc a király főtárnokmestere volt. 1556-ban János Zsigmond oldalára pártolt át, ezért a király megostromoltatta a birtokában lévő nagyidai várat, a báró kénytelen volt Lengyelországba menekülni, ahonnan azonban rövidesen erős had élén tért vissza. Nagyszőlősön elfoglalta a szerzetesek kolostorát és közbirtokká tette annak tulajdonát. A Perényi-család nagyidai birtokán volt iskolamester Ilosvay Selymes Péter epikus zeneszerző, Tinódi Lantos Sebestyén mellett ő volt kora legtermékenyebb énekszerzője, ő szedte először versbe a Toldi Miklósról szóló legendát.

1557-ben a császári csapatok ostrom alá vették és elfoglalták a nagyszőlősi várat, Perényi Ferencet és családját elfogták, javait elkobozták.

Jelentős szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcban báró Perényi Miklós. II. Rákóczi Ferenc ezredes-kapitánnyá, majd brigadérossá nevezte ki. 1709-től az egri vár parancsnoka volt.

Kimagasló személyisége volt a magyar történelemnek a Beregvégardóban 1783-ban született báró Perényi Zsigmond. 1805-ben Bereg vármegye főjegyzője, 1811-ben alispánja, országgyűlési képviselője lett. 1835-től töltötte be Ugocsa vármegye főispáni méltóságát, személyes kapcsolatokat alakított ki a reformkor csaknem valamennyi jeles személyiségével. Az országgyűlésben Kossuth Lajos pártjára állt. A szabadságharc folyamán a főrendiház tagja, 1848 októberétől pedig annak elnöke lett. 1849. április 14-én Debrecenben ő is aláírta Kossuth Lajos függetlenségi nyilatkozatát. 1849-ben a világosi fegyverletétel után letartóztatták, Pesten haditörvényszék elé állították, halálra ítélték és kivégezték.

1906. október 24-én a nagyszőlősi vármegyeháza előtt szobrot avattak tiszteletére, melyet azonban 1945-ben leromboltak, magát a szobrot a Megyei Honismereti Múzeum pincéjében rejtették el.

A mai Perényi-kastély falán 1989. október 6-án emléktáblát avattak tiszteletére.

1991-ben a KMKSZ városi szervezete visszaállította Perényi Zsigmond szobrát eredeti helyére, a megyeháza épülete elé.

A szabadságharc vértanújának emlékét emléktábla őrzi a beregvégardói Perényi-kastély falán.

Fia Perényi Zsigmond Bereg és Ugocsa vármegyék főispánja volt, 1867-1882-ben ő képviselte a nagyszőlősi kerületet a magyar országgyűlésben. A nagyszőlősi kerület országgyűlési képviselőjévé választották az ifjabb Perényi Zsigmondot is, aki 1903-tól Máramaros megye főispánja, 1913-tól 1917-ig a Tisza-kormány belügyi államtitkára volt. A tanácsköztársaság idején ő is azok között volt, akik megpróbálták megdönteni Kun Béla uralmát, amiért bíróság elő állították és bebörtönözték. Kiszabadulása után 1919-ben rövid ideig ő volt Magyarország belügyminisztere. 1933-ban koronaőrré választották, 1939-ben Kárpátalja kormányzói biztosa lett, a második világháború kitörésekor sokat tett a Magyarországra menekült lengyelek érdekében. Egyik szószólója volt a kárpátaljai ruszinok autonómia törekvéseinek, ő terjesztette elő a kárpátaljai vajdaságról szóló önkormányzati javaslatot, mivel azonban az nem valósulhatott meg, 1940-ben lemondott Kárpátalja kormányzói biztosi rangjáról és a főrendiház elnöke lett.

A Perényi-család leszármazottjai 1944-ben a zsidók elhurcolása után igyekeztek enyhíteni a gettóba zárt családok helyzetét, tartalékaikból élelmiszert juttattak nekik.

A nagyszőlősi Perényi-kastély valószínűleg a XVI. század közepén épült. Kezdetben földszintes épület volt, melyet négy saroktorony díszített. Második emeletét a XVII. század végén emelték az épületre.

A kastély mai állapotában barokk stílusú, XVII. századi átépítése során főhomlokzatának tengelyében íves rizalit (díszes kiugró bejárat) készült, egyidejűleg új tető és különböző barokk díszítő elemek kerültek rá. A főhomlokzat középső rizalitján a Perényi-család nagy méretű címere látható.

Az épület földszinti helyiségei boltozottak, az emeletiek síkfödémmel fedettek. Sajnos, amikor a Perényi-kastélyt a járási úttörőháznak adták át, a díszterem falain lévő XVIII. századi felbecsülhetetlen értékű freskókat lemeszelték.

A kastély homlokzatán elhelyezett emléktáblán Kossuth Lajosnak báró Perényi Zsigmondról szóló szavai olvashatók:

Neked, te kimagasló alak,
ki abból az időből
oly páratlan egyedül állasz,
neked leborulék emléked előtt, Mesterem!

A Perényi-kastély parkjában tartja meg évről évre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nagyszőlősi városi szervezete hagyományos október hatodikai megemlékezését.

A Perényi-kastéllyal szemben áll Bartók Béla neves magyar zeneszerző egykori lakóháza. Falán emléktábla hirdeti, hogy 1889 és 1892 között itt lakott a fiatal Bartók Béla, ebben a városban lépett fel először még szinte gyermekként a nagyközönség elé.