Munkácsi Rákóczi-kastély

A munkácsi Rákóczi-kastély, másnéven Fejér-ház Munkács központi terén található a Béke téren. A Munkácsi Mihály mellszobrától balra egy szép kovácsoltvas kapun keresztül lehet megközelíteni. Jelenleg a Munkácsi Mihály nevét viselő művészeti iskolának ad otthont.

A munkácsi főtér magas házsorai mögött meghúzódó Rákóczi-kastély vidékünk legnevezetesebb műemlékei közé tartozik. Az U-alaprajzú, egyemeletes épület északnyugati szárnyában volt ugyanis az a lakosztály, ahol többször is megfordult II. Rákóczi Ferenc.

Több oldalt szentelt a Munkácsi Rákóczi-kastélynak Beregvármegye Monográfiája című háromkötetes művében Lehoczky Tivadar, sőt közölte annak rajzát is. A neves történész és régész részletesen leírta a kastélyt és történetét. Többek között megállapította:

"A mostani díszes grófi kastélynak észak-nyugati sarkán állott a hajdani híres fejedelmi lak, mely a XVII. század irományaiban fejérháznak neveztetik... Az egykori földszinti épület 26 méter hosszú és 19 méter széles volt, azonfelül 3,16 méter széles nyílt folyosó köríté, melyre délfelől egy pavillonszerű facsarnok szolgált bejáratul 8 lépcsővel, melyet külön zsindelytető fedett. A külső falak fehérre voltak meszelve, s széleiken lábnyi széles veres színű kockákkal voltak festve. Magába az erős kőfalakból emelt s keresztboltozattal ellátott lakba egy 10,11 méter hosszú és 6,32 méter széles pitvaron lehetett bejönni, honnan, egy 1740. évi térrajz szerint, nyugat felől egy iroda, egy kis kamra, a nyugati sarkon egy tágas szoba volt, melyből a délkeleti sarkon az épület negyedrészét igénybevevő ú.n. palota terjeszkedett, mely 12 méter széles és majdnem ugyanolyan hosszú volt... E szerény és kisterjedelmű lakban, mely tágas s melléképületekkel környezett udvar közepén, terjedelmes kert mellett állott, II. Rákóczi 
Ferenc fejedelem gyakran mulatott, hosszabb ideig tartózkodott fényes udvarával együtt s az ablakon át nézé lovának gyakoroltatását. Egy azonkorú rajz szerint a régi helyén most is álló kaputól jobbra és balra magas kőfal keríté az udvarnak az utca felőli részét."

II. Rákóczi Ferenc 1703. június 16-án érkezett 3 000 gyalogos és 500 lovas élén Munkácsra. Ősi kastélyában szállt meg, mivel a vár a császáriak kezén volt. A nemrég összeverődött csapat a jól szervezett Montecuccoli-ezredtől vereséget szenvedett, Rákóczi is csak nagy szerencsével menekült meg. A vert sereg a hegyekben gyűlt össze. A későbbiekben a fejedelem e kastélyból irányította a harcokat nyolc hosszú, mozgalmas éven át. Pénzét is Munkácson verette.

A Rákóczi-szabadságharc bukása után 1726-ban a Schönborn-család tulajdonába jutott a kastély. 1745-ben gróf Schönborn Ervin Jenő hozzálátott a Fejér-ház átalakításához, egy Kramer nevű várparancsnok azonban nem értett egyet ennek tervével. 1746-ban a helytartótanács engedélyt adott az átépítésre és ezzel 1747-ben Genovai János debreceni építészt bízta meg. Felügyelete alatt a következő évben Rőther és Neuman kőműves mesterek átalakították a kastélyt, ami 3 242 forintba és 20 krajcárba került az építő anyagokon kívül.

Az átépítés során az emeleten lévő tágas termet és szobákat világosakká tették. 1873-ban az udvar északnyugati vonalában a kert hosszában egy melléképületet emeltek.

Az első emelet délkeleti része a Munkácsra érkező Schönborn grófok szálláshelye volt, de sok átutazó híres vendég is megfordult abban. Így 1770 májusának végén II. József császár, 1777. június 2-án Miksa főherceg, 1852-ben Albrecht főherceg, 1879-ben I. Ferenc József császár és király, 1879-ben Rudolf koronaherceg szállt itt meg. Az utóbbi 1879. november 20-án érkezett Munkácsra, mint gróf Schönborn Ervin vendége. Kíséretében voltak gróf Bombelles Károly főudvarmester, Bakalovics Márk őrnagy és szárnysegéd, gróf Vilczek János és mások. Rudolf főherceg másnap vadászatra kirándult a viznicei völgybe, ahol egy 4 éves és egy fiatalabb medvét ejtett, minek megörökítéséül gróf Schönborn Ervin a vadászat helyén vasból emléket állított. Másnap, november 21-én a Paszika-Szuszkó feletti erdőkben folytatódott a vadászat. November 23-án vasárnap Rudolf főherceg a római katolikus templomban misét hallgatott, majd ismét kirándult az előbb említett erdőkbe, ahol gróf Bombelles Károly egy medvét megsebesített. A főherceg aznap este tért vissza Gödöllőre. Munkács polgárai a Beregszász felé vezető úton díszkaput állítottak tiszteletére, este kivilágították a várost, a vadászatokról visszatérő főherceget és kíséretét lelkes éljenzéssel fogadták.

A Rákóczi-kastély homlokzatain két eredeti és öt rekonstruált reneszánsz stílusú ablak látható. A főhomlokzat közepén egy XIX. századi oszlopos, timpanonos, kőből faragott reprezentatív kapuzat áll, középen díszvázával. Balra, az első emelet két ablaka között díszes keretű Rákóczi-emléktábla áll, a következő szöveggel:

II. Rákóczi Ferenc
vezérlő Fejedelem dicső emlékének!
Kibujdosása kétszázados évfordulóján
emelte Munkács város közönsége,
1711-1911.
Eszményképe maradsz Rákóczi a honszeretetnek,
Szellemed él közöttünk s védi e drága
hazát.
Ős hajlékod előtt kegyelettel jár
a magyar nép.
Munkács béke ölén nagy neved áldva virul.

A főhomlokzat ablakait, a kastélytermek mennyezeteit gazdag stukkó díszítéssel látták el.

Munkácson járva, ne hagyjuk ki programunkból ennek a gyönyörű történelmi épületnek a meglátogatását.