Beregvári Schönborn-kastély

A Munkácstól északkeletre, 18 kilométerre és Ungvártól 60 kilométerre egy hatalmas 50 hektáros park közepén, a Latorca völgyében álló beregvári Schönborn-kastély Kárpátalja legszebb műemlékei közzé tartozik. 1890-1895 között épült Z. Gresserson tervei alapján egy XVIII. századi fából készült udvarház, vagy inkább vadászkastély helyén. A kastély, mivel a vasút- és autóút mellett fekszik könnyen megközelíthető.

A Schönborn-család jelentős szerepet játszott Kárpátalja, különösen az egykori Bereg vármegye történetében. A Schönborn-uradalom vidékünk legfejlettebb birtoka volt, szőlészete, borászata, állattenyésztése kimagasló szerepet játszott mezőgazdaságunk fejlődésében. Hogyan került ez a hatalmas birtok a Schönborn-család tulajdonába?

1711-ben az osztrák császári udvar elkobozta a Rákóczi-uradalmat, a száműzött fejedelem birtokai a császári koronára szálltak, akárcsak Vay Ádám, Visky Sámuel, Krucsay István és más Rákóczihoz hű főurak birtokai. Az elszegényedett jobbágysággal rendelkező munkácsi uradalom kezdetben a szepesi kincstári igazgatóság kezelésébe került, de a gondatlan és szakszerűtlen gazdálkodás következtében alig adott jövedelmet.

1726-ban VI. Károly osztrák császár gróf Schönborn Lothár Ferenc mainczi érseknek és választófejedelemnek adományozta az uradalmat az uralkodói ház iránt tanúsított hűsége és a császári seregnek felajánlott adományai jutalmazásául, a munkácsi várat azonban a császár magának és utódainak tartotta fenn. Az érsek 1711. január 3-án hitbizományi alapítványt hozott létre egyetlen életben lévő fivére, gróf Schönborn és Reichszelberg Menyhért Frigyes javára. Az alapítványról szóló okmány I. cikkelye kiemelte, hogy az elsőszülöttségi jogra alapított hitbizomány két főágra, az osztrák és a német birodalmira osztassék, az egyikbe Menyhért Frigyest, a másikba Ferenc Ervint iktassák be. Kiköttetett, hogy a család bizományosai elégedjenek meg a birodalmi grófi méltósággal, hercegi rangra ne törekedjenek. Kiköttetett az is, hogy az elsőszülött nagykorúsága elérése és a vagyon átvétele után két éven belül köteles megnősülni, de csak rangjához méltó nőt vehet el, mégpedig olyan hajadont, aki tizenhatnál több őst képes kimutatni.

A két ágra szakadt hitbizomány élére gróf Schönborn Bucheim Wolfsthal Ferenc Ervint és gróf Schönborn Bucheim Wolfsthal Anselm Ferencet nevezték ki. Megállapították a birtok örökösödési és kezelési rendjét. Az uradalmat csak római katolikus szentegyházhoz tartozók örökölhették.

Gróf Schönborn Lothar Ferenc 1729-ben elhunyt, a királyi adományt a császár 1728. szeptember 29-én kelt okmányával a család javára megerősítette.

Gróf Schönborn Bucheim Ervin Jenő 1740-ben vette át az uradalmat, de nagykorúságáig azt Ferenc György érsek és anyja Monteforti Mária Terézia grófné kezelte. 1746-ban a császár örökös főispáni méltósággal ruházta fel a grófot, amelybe 1752. február 16-án Beregszászon ünnepélyesen be is iktatták. Ettől kezdve apáról fiúra szállt Bereg vármegye főispáni méltósága, mivel azonban viselői túlnyomórészt Bécsben tartózkodtak, helyettük az általuk kinevezett helytartók kormányoztak.

1764-ben a királyi ügyész javaslatot tett a birtok visszavételéről, ami ellen a grófi család erélyesen tiltakozott. Ennek ellenére a királyi ügyész pert indított az adomány megszűntetése végett azzal az indoklással, hogy az uradalom elidegeníthetetlen királyi birtok. A per 1786-ig, vagyis több mint 22 éven át tartott, végül is az ítélet szerint a grófi család kénytelen volt lemondani birtokáról. Az uradalmat 1791-ig a kassai kincstári igazgatóság kezelte, közvetlenül azonban az ungvári kincstári prefektúra igazgatta, melynek élén Csató Ádám kincstári tanácsos állt.

A király közbenjárására azonban 1792 elején ismét visszaadták az uradalmat a Schönborn-családnak és az egészen 1944-ig az birtokában is maradt.

A Schönborn-család nagy súlyt fektetett az egyre inkább elnéptelenedő falvak betelepítésére, arra törekedett, hogy minél több embernek nyújtson munkát, megélhetési lehetőséget. A betelepített román, szlovák, német lakosság többsége hamar beolvadt a magyar közösségekbe, egyes közösségek azonban megtartották és a mai napig megőrizték nemzeti identitásukat. Az uradalom évi bruttó bevétele 600-800 ezer forint közt váltakozott. 1864-ben összesen 143.402 hektárnyi területen gazdálkodott, amiből a szántóföldek területe 10.827, az erdőké 116.000 hektárt tett ki. Az uradalom timsógyárat, vasgyárat üzemeltetett, Munkácson sörgyárat építtetett.

A hatalmas, fényűző beregvári Schönborn kastély 1890-1895 között épült a XIX. század utolsó évtizedeiben divatos angol Tudor-féle stílusban. Akkoriban a magyar nemesség is szívesen alkalmazta ezt az építészeti stílust.

A kastélyt a környék legmagasabb pontján építették fel. Díszes óratornya háromemeletes, az oldalszárnyak egyemeletesek.

A kastély 50 hektáros parkja Kárpátalja legnagyobb és legszebb tájépítészeti együttese. A Kárpátokban őshonos növényzet között egzotikus fák, bokrok szebbnél szebb példányai találhatók. A park közepén kialakított kristálytiszta vizű tóban ritka vízi növények pompáznak. Gyönyörűek a kastély körül ültetett nyírott bokrok, növénysövények, színpompás virágágyások.

A kastély jelenleg szanatóriumnak ad otthont. Parkja látogatható.