Beregszentmiklósi várkastély

Beregszentmiklós község a Latorca völgyében, Munkácstól északkeletre fekszik, amelynek központjában ott található a nevezetes várkastély, amely jelentős erődítménye volt a Huszt-Szentmiklós-Huszt védelmi vonalnak. Kelet felől a Latorca képezte természetes védelmét, a többi oldalról földtöltéssel és árokkal volt megerősítve.

Lehoczky Tivadar Bereg vármegye monográfiájában leírta, hogy 1270-ben V. István király Szentmiklóst, Lónyát, Huszt, Bótrágyot és Szalonkát Mihály comes Endre fiának és örököseinek adományozta. 1411-ben Zsigmond király Perényi Péternek adta Szentmiklóst a hozzá tartozó birtokokkal együtt, akinek ősei már 1389-től birtokolták ezeket a földeket. A király engedélyt adott a Perényi-családnak erődítmény építésére.

1456-ban Beregszentmiklós mezőváros lett, ettől kezdve gyors fejlődésnek indult. A Perényi-család évszázadokon át meghatározó szerepet játszott történetében. 1542-ben a fogságba került Perényi Péterről a Szent Koronára szállt az uradalom és azt a munkácsival egyesítették, attól ismét csak 1572-ben választották el, amikor Miksa király gróf Frangepán Ferenc horvát, dalmát és szlávországi bánnak adományozta azt azért, mert kora fiatalságától vitézül harcolt a törökök ellen és ennek következtében vagyontalan maradt. Frangepán azonban nem sokáig uralhatta a birtokot, mert meghalt és az uradalom ismét a koronára szállt.

1563-ban Miksa király és Perényi Gábor között egyezség jött létre, melynek értelmében Beregszentmiklóst a királyi ügyésznek adományozták és egyúttal 40 ezer forintnyi adósságát is elengedték. Később Telegdi Mihályra szállt jelzálog címen Szentmiklós, akinek azt Miksa király 1574-ben 22 ezer forintért átengedte. 1624-ben Bethlen Gábor fejedelem Lónyai Farkasra íratta az egész szentmiklósi uradalmat, majd az elkövetkezendő évszázadokban több ízben cserélt gazdát, nem egyszer képezte viszálykodás tárgyát a főúri Telegdi, Lónyai, Eszterházy családok között.

I. Rákóczi Ferenc a Nádasdy-Frangepán-Zrínyi összeesküvés megtorlása elől 1670-ben Beregszentmiklósra menekült és a várkastélyban lakott. A Rákóczi-család Lipót király engedélyével 65 ezer tallérért átvette az Eszterházy-családtól a szentmiklósi birtokot. Így jutott a birtok a Rákóczi-család tulajdonába. Zrínyi Ilona gyakran megfordult a várkastélyban, többször itt találkozott későbbi férjével, Thököly Imrével.

Gyakran megfordult a várkastélyban II. Rákóczi Ferenc fejedelem is, többek között 1703. június 27-én, a munkácsi csatavesztés után és 1709. január 31-én, amikor itt fogadta Lubomirszki Ilonát, az országos főkapitány nejét, aki egész udvarával vendégségbe érkezett hozzá. Ebben a várkastélyban szállt meg II. Rákóczi Ferenc 1709. március 21-én is és innen járt ki vadászni három napon át. A beregszentmiklósi várkastélyban töltötte a száműzetésbe vonulása előtti utolsó éjszakáját, 1711. február 18-án.

A szatmári békekötés után a király elkobozta II. Rákóczi Ferenc birtokait, így Beregszentmiklós is. 1726-ban a várkastély és a hozzá tartozó birtokot az udvar gróf Schönborn Lothár Ferencnek adományozta.

A XV. században épült, majd a XVII. században átépített kastély erős erődítmény volt, alatta tágas pincék voltak. A földszinti kereszt boltozatú rész az északi és déli kiálló kerek saroktornyokon kívül hat szobát és konyhát, illetve egy tágas előcsarnokot foglalt magába, emeletén pedig egy hosszú keskeny folyosóból hat kis szoba és egy nagy terem nyílott. Padlásának falait ellátták lőrésekkel.

A jelenlegi kastély egyemeletes, U-alaprajzú. Északi és déli sarkain kerek, illetve sokszögű saroktornyok állnak. Az eresz alatt ma is láthatók a lőrések, melyek a várkastély védelmét szolgálták.

A várkastély falai vastagok, homlokzatai simák, nyílásainak többsége egyszerű. A saroktornyok első szintjén lévő ablakok viszont tölcséresek, lőrésszerűek. A déli homlokzat két földszinti ablaka reneszánsz stílusú, kőkereteik gazdagon díszítettek. Felső sarkaikon ornamentális falfaragások vannak, felülről tagolt szemöldökpárkányokkal záródnak.

A XVIII-XIX. századokban a várkastélyt kikezdte az idő vasfoga, falai, tetőzete megrongálódtak, ezért 1943-ban a Magyar Műemlékek Országos Bizottsága jelentős méretű kutatási és restaurálási munkálatokat végeztetett a kastélyon, melyek során az északi és nyugati falakon két sgraffitto került elő, az egyik a Rákóczi-címert ábrázolta. Sajnos a háborús idők nehézségei miatt a kastély restaurálását nem tudták befejezni.

Jelenleg a beregszentmiklósi várkastély üresen áll, állaga folyamatosan romlik, javítására, restaurálására nincsenek meg a szükséges költségek. De még mai leromlott állapotában is fenségesen hat!