Uglya-Sirokoluzsanszki természetvédelmi terület

Az Uglya-Sirokoluzsanszki természetvédelmi terület 400-1280 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el az Északkeleti-Kárpátokban, 15 580 hektáros területen, a técsői járásban. A masszívum alapját kréta- és paleogén kori flisrétegek alkotják. A területen hatalmas mészkőtömbök találhatók, amelyekben karsztos felszínformák is előfordulnak, többek között közel 30 karsztos barlang. Itt található az Ukrán Kárpátok legnagyobb barlangja – a „Druzsba” (Barátság), amelyben a járatok hossza meghaladja az egy kilométert. A szintén itt található „Molocsnij kaminy” (Tejkő) barlang a régészeti lelőhelyéről híres: késő-paleolitikumi leleteket fedeztek fel ezen a helyen. Egyedi geomorfológiai képződményeknek számítanak a közel 70 méter magas mészkősziklák.

Az Uglya-Sirokoluzsanszki védett terület  legmagasabb csúcsai 1 000 méter felettiek, a hegygerinc megvédi a területet az északi szelektől. Így az éghajlat meleg, mérsékelt és nedves az előhegyi területeken, a magashegységen pedig hűvösek és rendkívül nedves. A januári középhőmérséklet -4,5 fok, júliusban – 17,2, az évi középhőmérséklet – 7,1 fok. Az évi átlagos csapadékmennyiség 1 390 mm. A masszívum különböző részein más és más talajok alakultak ki.

A masszívum a bükkfák zónájában található, a magasabb régiókban Duschekia viridis erdők találhatók. A mészkőfelületeken a Kárpátokban egyedülálló Taxeto-Fagetum és Juniperetum sabinae csoportosulások alakultak ki. Ezen kívül olyan reliktum növények találhatóak itt, mint az Quercetum petreae, Fageto-Tilietum platiphyllae, Piceetum abietis és Betuletum pendulae.

A masszívumban közel 550 növényfaj él, többek között: Cotoneaster integerrimus, Juniperus sabina (az Ukrán Kárpátokban egyedül itt), Quercus petrea, Rhamnus cathartica, Tilia platyphillos, Taxus baccata fűfélék - Campanula carpatica, Cephalanthera rubra, Coronilla elegans, Cortusa matthioli, Iris pseudocyperus, Jovibarba preissiana, Saxifraga paniculata, Scabiosa lucida, Sedum hispanicum; továbbá - Arum alpinum, Corallorhiza trifida, Epipogium aphyllum, Erythronium dens-canis, Ophyoglossum vulgatum, Viola dacica, stb.

Az erdők állatvilága rendkívül egyedi: hiúzok, baglyok, fekete fakopáncsok, erdei macskák, vaddisznók, szalamandrák, szarvasok, leveli békák. A Vörös Könyvben szereplő fajokból is található néhány a masszívum területén, például a fekete gólya, a vidra, a kárpáti triton, stb. A területen található barlangokban többféle denevér él (19 fajta, közülük 8 ritkának számít): Miniopterus schreibersi, Myotis emarginatus, M. nattereri, Nyctalus leisleri. Télen közel másfélezer denevér található ezekben a barlangokban. Csak a „Druzsba” barlangban 1 000 állat él, amelyek 13 fajhoz tartoznak.

A terület rovar- és gerinctelen élővilága is változatos: Osmoderma eremita, Lucanus cervus, Rosalia alpina, Cerambyx cerdo, Parnassius mnemosinae, Duvalius transcarpaticus (Carabidae, Coleoptera).

A Kárpátok az Alpokkal és a Balkanidákkal együtt az európai kontinensen biológiai sokszínűséget tekintve a legszebb hegyeknek számítanak. Az Ukrán Kárpátokban a természeti kincsek intenzív kihasználása jóval később kezdődött meg, mint a hegység nyugati részében. Éppen ezért itt jelentős területeken maradtak fenn az eredeti természetes tájak, egyedi őserdők.

1968-ban az ukrán kormány rendeletet hozott a Kárpáti Bioszféra Rezervátum megszervezéséről 12 600 hektáros területen. A létrejötte után az évek során területe megtöbbszöröződött. Jelenleg a régió területének 2,5 százaléka tartozik a rezervátumhoz, amely 1992-től a UNESCO bioszféra-rezervátumaihoz csatlakozott.

A Kárpáti Bioszféra Rezervátum nyolc övezetre tagolódik:

  • Csornahorai természetvédelmi terület,
  • Szvidoveci természetvédelmi terület,
  • Máramarosi természetvédelmi terület,
  • Kuzijszki természetvédelmi terület,
  • Uglya-Sirokoluzsanszki természetvédelmi terület,
  • Nárciszok Völgye természetvédelmi terület,
  • Fekete-hegy botanikai védett terület,
  • Gyulai-hegy botanikai védett terület