Szvidoveci természetvédelmi terület

A Szvidoveci természetvédelmi terület a Szvidoveci hegyek legmagasabb részein – 600-1883 méteres tengerszint feletti magasságokban – helyezkedik el 6580 hektáros területen, a rahói járásban. Ahogy a Kárpátok nagy része, ez a terület is flis szerkezettel rendelkezik. A főgerincen megmaradtak az utolsó eljegesedési időszak jegyei. A térség éghajlata nedves és mérsékelten hűvös. A januári középhőmérséklet -3,4 fok, a júliusi – 18,4, az évi pedig 8 fok. Évente átlagosan 930 mm csapadék hull. A magashegységekben az éghajlat lényegesen hűvösebb.

A területen a bükkerdők 1 380 méteres magasságig húzódnak. A sziklás vidékeken a következő formációk alakultak ki: Fageto-Aceretum pseudoplatanae, Fageto-Fraxineto-Aceretum. Az aljnövényzet is változatos: Phyllitis scolopendrium, Lunaria reduviva, Helleborus purpurascens, Asplenium viride, stb. Az északi lejtőkön kevert erdők vannak jelen. A magasabb területeken már eltűnnek az erdők és megjelennek a Dushekia viridis és a Juniperus sibirica. Egyes csúcsokon rendkívül ritka növények élnek: Bartsia alpina, Dryas octopetala, Diphasiastrum alpinum, Juncus castaneum, Lloydia serotina, Aster alpinus, Rhodiola rosea, Salix hastata.

Az Ukrán Kárpátokban csak itt nőnek a következő növények: Drabba aizoides, Euphrasia salisbur-gensis, Saxifraga androsacea, stb. Ugyancsak ritkaságoknak számítanak: Leonthopodium alpinum, Aquilegia nigricans, Swertia alpina, stb.

Az állatvilág a Kárpátokra jellemző képet mutat.

A Kárpátok az Alpokkal és a Balkanidákkal együtt az európai kontinensen biológiai sokszínűséget tekintve a legszebb hegyeknek számítanak. Az Ukrán Kárpátokban a természeti kincsek intenzív kihasználása jóval később kezdődött meg, mint a hegység nyugati részében. Éppen ezért itt jelentős területeken maradtak fenn az eredeti természetes tájak, egyedi őserdők. A védelmükre irányuló törekvések a XX. század elején kezdődtek meg, amikor a Fekete-hegy masszívumban és a Máramarosi Alpokban erdőrezervátumokat hoztak létre az eltűnőben lévő flóra és fauna megőrzésére. Különösképp a második világháború után indult meg a tudósok munkája a természet megvédésére.

1968-ban az ukrán kormány rendeletet hozott a Kárpáti Bioszféra Rezervátum megszervezéséről 12 600 hektáros területen. A létrejötte után az évek során területe megtöbbszöröződött. Jelenleg a régió területének 2,5 százaléka tartozik a rezervátumhoz, amely 1992-től a UNESCO bioszféra-rezervátumaihoz csatlakozott.

A Kárpáti Bioszféra Rezervátum nyolc övezetre tagolódik:

  • Csornahorai természetvédelmi terület,
  • Szvidoveci természetvédelmi terület,
  • Máramarosi természetvédelmi terület,
  • Kuzijszki természetvédelmi terület,
  • Uglya-Sirokoluzsanszki természetvédelmi terület,
  • Nárciszok Völgye természetvédelmi terület,
  • Fekete-hegy botanikai védett terület,
  • Gyulai-hegy botanikai védett terület.