Fekete-hegy botanikai védett terület

A Fekete-hegy botanikai védett terület a nagyszőlősi járásban található. A Vulkanikus Kárpátokban helyezkedik el 747 hektáros területen, a Gutini gerinc hegycsúcsainak egyik legkülönösebb tagja ez, ami a növényvilágot illeti, a Fekete-hegyen (508 méterrel a tengerszint felett). A terület egy meleg éghajlati zónában található. A beregszászi meteorológiai állomás adatai szerint az évi átlaghőmérséklet 9,9 fokot tesz ki, januárban az átlaghőmérséklet -3, júliusban – 21,1. Évente 780 mm csapadék hull.

A hegy alapját andezitek, liparitok és tufák alkotják, amelyek helyenként a felszínre törnek sziklák formájában. Ezeken a kőzeteken alakultak ki a különböző barnatalajok.

A növényvilág leginkább a hegycsúcson maradt meg eredeti formájában. Itt főleg a tölgyesek és a bükkösök uralkodnak. Helyenként hársfák és erdei szőlő is előfordul.

A hegyen a sziklákon is különféle növények telepedtek meg, ebben a tekintetben igen egyedi flóra alakult ki. Több igen ritka növény található meg: például a sztyeppi meggy (Cerasus fruticosa), a benge (Rhamnus catarctica), hólyagfa (Staphilea pinnata), ausztriai zanót (Citius austriacus), stb. Összességében a botanikus védett területen közel 400 növényfaj él.

A Kárpátok az Alpokkal és a Balkanidákkal együtt az európai kontinensen biológiai sokszínűséget tekintve a legszebb hegyeknek számítanak. Az Ukrán Kárpátokban a természeti kincsek intenzív kihasználása jóval később kezdődött meg, mint a hegység nyugati részében. Éppen ezért itt jelentős területeken maradtak fenn az eredeti természetes tájak, egyedi őserdők. A védelmükre irányuló törekvések a XX. század elején kezdődtek meg, amikor Montenegróban és a Máramarosi Alpokban erdőrezervátumokat hoztak létre az eltűnőben lévő flóra és fauna megőrzésére. Különösképp a második világháború után indult meg a tudósok munkája a természet megvédésére.

1968-ban az ukrán kormány rendeletet hozott a Kárpáti Bioszféra Rezervátum megszervezéséről 12 600 hektáros területen. A létrejötte után az évek során területe megtöbbszöröződött. Jelenleg a régió területének 2,5 százaléka tartozik a rezervátumhoz, amely 1992-től a UNESCO bioszféra-rezervátumaihoz csatlakozott.

A Kárpáti Bioszféra Rezervátum nyolc övezetre tagolódik:

  • Csornahorai természetvédelmi terület,
  • Szvidoveci természetvédelmi terület,
  • Máramarosi természetvédelmi terület,
  • Kuzijszki természetvédelmi terület,
  • Uglya-Sirokoluzsanszki természetvédelmi terület,
  • Nárciszok Völgye természetvédelmi terület,
  • Fekete-hegy botanikai védett terület,
  • Gyulai-hegy botanikai védett terület.