Ungvári botanikus kert

Az egyetem testnevelési karának épületétől lefelé haladva az Iván Olbracht utcára jutunk, melyet régen Sör-utcának, Pince-utcának, Pince-sornak hívtak. Bal oldali lejtőjébe a XVII-XVIII. századokban harminc borpincét vájtak. Jelenleg az utca Iván Olbracht híres cseh író nevét viseli, akinek művei, különösen Mikola Suhaj betyárról írt regénye, szorosan kötődik Kárpátalja történetéhez. Ezen az utcán áll Olbracht gyönyörű, hófehér villája, melyben több évig lakott az író. A villával szemben találjuk az Ungvári Nemzeti Egyetem botanikus kertjét. Területe 3,8 hektár.

A botanikus kertet, mint a kertész- és parkkultúra egyedülálló létesítményét, az állam védelme alá helyezték. Több mint 3900 szabadtéri és mintegy 1110 üvegházi növény található benne. A botanikus kert négy laboratóriuma a világ 155 botanikus kertjével tart fenn gyümölcsöző kapcsolatokat. Korábban két gyümölcskert volt a helyén, melyekben 96 dió-, sok alma-, körte-, cseresznye-, meggyfa, kökény-, csipkebogyó-, szeder-, bodzabokor nőtt. A botanikus kert három teraszon terül el, egyharmada a folyó feletti első és második teraszon, kétharmada a völgybe vezető domboldalon. Felső és alsó részei között a szintkülönbség 22 méter. Vulkanikus eredetű alaptalaját vastag, termékeny vályog talaj fedi. A negyvenes években a botanikus kert több száz új növényfajtával gyarapodott. Többek között megtalálhatjuk itt a bambuszt, a cukornádat, a szelídgesztenyét, több fűzfajtát, a balzsamnyárfát, a japán akácot és sok más ritka növényt. A botanikus kert ültetvényeit földrajzi elv alapján telepítették, külön részlegeken helyezték el az amerikai, kaukázusi, közép-ázsiai, kínai, távol-keleti országok egzotikus növényeit. Bejárata előtt egy szép kis park terül el.