Hoverla, Kőrösmező

A Kárpátok vonulatából emelkednek ki a Máramarosi havasok. Itt találhatók Kárpátalja legmagasabb hegycsúcsai: a Hoverla (magassága 2 061 méter), a máramarosi Pop Ivan, a Pietrosz. A Hoverla a legnépszerűbb hegycsúcs Kárpátalján.

Mai kúpos formája a pleisztocén korszakot követő olvadás során alakult ki. Szubalpesi klímája van a rá jellemző növényzettel. A hegy lábát fenyőerdő borítja, fölötte törpefenyő és boróka nő. A legfelső kúpos részét havasi fő borítja, amelyet helyenként a kőomlások csíkjai tagolnak. A hegycsúcsot még a nyár elején is hó borítja, amely július végére olvad el teljesen, és szeptember-október környékén már ismét előfordulhat hóesés. A Hoverla lábánál ered a Prut folyó.

A XIX. század végétől kedvelt galíciai kirándulóhely. Az első kijelölt turistautat 1880-ban nyitották meg. A hegycsúcs Kőrösmezőről és Vorohtáról érhető el legkönnyebben. A legkedveltebb útvonal Vorohta felől közelíthető meg, gépkocsival közvetlenül a hegy lábáig lehet eljutni. A jelzett turistaösvényeken 2-3 órás gyaloglás után, kb. 700 m-es szintkülönbséget leküzdve lehet feljutni a csúcsra, ahol több emlékoszlop, kereszt és emléktábla található.

Az 1940-es években ideológiai változás miatt szerették volna a Hoverla nevének Horthy Miklós-csúcsra való változtatását. A 40-es évek politikai hangulata, majd a háborúba sodródó és abban a megsemmisülés határára kerülő országnak nem maradt energiája arra, hogy a változások a mindennapok térképein is jelentkezzenek. Erre már csak a háború után nyílt, ha rövid időre is, lehetőség, de mivel a térképeken nem tüntették fel, maradt a Hoverla név.

A Hoverla az utóbbi években az ukrán politika egyik szimbólikus elemévé vált. A nemzeti és hazafias politikai erők kedvelt célpontja, akik számára a Hoverla a nemzeti függetlenség egyik jelképe. Többször volt helyszíne politikai tömegrendezvényeknek. Évek óta nyáron népes kísérete társaságában felmegy a csúcsra az egyébként szenvedélyes hegymászó Viktor Juscsenko.