Nárciszok Völgye természetvédelmi terület, Huszt

180-200 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el a Tisza egyik ősi teraszán. A rezervátum területe eléri a 257 hektárt. Környéken sűrű a folyóhálózat, továbbá mesterséges kanálisokat is létrehoztak mezőgazdasági okok miatt. Az éghajlat meleg, nedves. Az aknaszlatinai meteorológiai állomás szerint az évi középhőmérséklet 8,5 fok, januárban -4, júliusban 19,5. Évi 850 mm csapadékkal számolnak. A talajok az ősi allúviumokon alakultak ki.

A Nárciszok Völgye egy egyedi botanikai objektum, amelyen Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű keskenylevelű nárcisz (Narcissus angustifolius) ültetvénye található. Ez a növény az Alpokban, a Balkánon és a Kárpátokban fordul elő 1100-2060 méteres magasságokban. Az itt élő nárciszok reliktum növényeknek (maradványoknak) számítanak a síkvidéken, ugyanis túlélték a legutolsó jégkorszakot is. A masszívum területén különböző csoportosulásokban élnek: Narcissus angustifolius + Sanguisorba officinalis + Anthoxanthum odoratum, N. angustifolius + Festuca pratensis + Holcus lanatus, Juncus conglomeratus + Filipendula vulgaris + N. angustifolius.

A völgyben több mint 400 féle növény található, közöttük olyan ritkaságok is, mint a Achillea salicipholia, Dactylorhisa fuschii, D. majalis, Erytrhonium dens-canis, Gentiana pneumonanthe, Gymnadenia odoratissima, Iris sibirica, Orchis coryophora, O. laxiflora, Potentilla alba, stb.

Növényei alapján a Nárciszok Völgye lényegesen eltér a többi természetvédelmi területtől. Az állatvilág változatos. Madarak: Saxicola rubetra, Emberiza citrinellaSilvia communis, Crex crex, Acrocephalus schoenobaenus, Phasianus colchicus, Remiz pendulinus. Kétéltűek: Rana lessonae, Bufo bufo, Triturus vulgaris, T. cristatus. Hüllők: Natrix natrix, Lacerta agilis. Emlősök: Microtus arvalis, Apodemus agrarius, Мicromys minutus, Ondatra zibethica, Lepus europaeus. A környező vizekben több mint 20 halfaj él.

A Kárpátok az Alpokkal és a Balkanidákkal együtt az európai kontinensen biológiai sokszínűséget tekintve a legszebb hegyeknek számítanak. Az Ukrán Kárpátokban a természeti kincsek intenzív kihasználása jóval később kezdődött meg, mint a hegység nyugati részében. Éppen ezért itt jelentős területeken maradtak fenn az eredeti természetes tájak, egyedi őserdők. A védelmükre irányuló törekvések a XX. század elején kezdődtek meg, amikor Montenegróban és a Máramarosi Alpokban erdőrezervátumokat hoztak létre az eltűnőben lévő flóra és fauna megőrzésére. Különösképp a második világháború után indult meg a tudósok munkája a természet megvédésére.

1968-ban az ukrán kormány rendeletet hozott a Kárpáti Bioszféra Rezervátum megszervezéséről 12 600 hektáros területen. A létrejötte után az évek során területe megtöbbszöröződött. Jelenleg a régió területének 2,5 százaléka tartozik a rezervátumhoz, amely 1992-től a UNESCO bioszféra-rezervátumaihoz csatlakozott.

A Kárpáti Bioszféra Rezervátum nyolc övezetre tagolódik:

  • Csornahorai természetvédelmi terület,
  • Szvidoveci természetvédelmi terület,
  • Máramarosi természetvédelmi terület,
  • Kuzijszki természetvédelmi terület,
  • Uglya-Sirokoluzsanszki természetvédelmi terület,
  • Nárciszok Völgye természetvédelmi terület,
  • Fekete-hegy botanikai védett terület,
  • Gyulai-hegy botanikai védett terület.