Viski református templom

A Huszttól 25 kilométernyire a Tisza bal partján fekvő Visk fontos szerepet játszott Kárpátalja történelmében. Vidéke már a korai paleolit korban lakott volt, amiről több régészeti lelet tanúskodik. Az első írásos emléket Viskről 1271-ben találjuk, amikor IV. László magyar király a Hont-Pázmány nemzetség leszármazottainak adományozta a települést és a környékbeli földeket, akik birtokaik védelmére a Várhegyen erődítményt építettek, amely egy ideig fontos szerepet játszott a sóutak védelmében. Az erődítmény azonban bizonyos idő múltán elveszítette stratégiai jelentőségét, feladatait a huszti vár vette át.

Még a XVII. század közepén a református egyházközösség magyar tannyelvű iskolát nyitott Visken, 1824-ben pedig megnyílt a ruszin tannyelvű elemi iskola is.

A reformáció idején a viskiek a nagyszebeni kereskedők közvetítésével korán felvették az új hitet, birtokukba vették a település ősi templomát.

A templom a XIV. században épült, később azonban többször átalakították. Ebben a templomban tartotta meg II. Rákóczi György az erdélyi országgyűlést. 1717-ben a tatárok feldúlták, 33 éven át fedél nélkül állt.

A templomot kontyolt, meredek nyeregtető fedi, nyugati végén csúcsos, négy fiatornyos huszártorony emelkedik, mellette a szoknyás, galériás, csúcsos XVIII. századi harangtorony áll.

A templom szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, sarkain három, a templomhajó nyugati sarkain egy-egy átlós irányú támpillér látható.

A templomhajót profilos lábazat és szépen tagolt körpárkány övezi, nyugati oldalában álló főkapuja körte- és pálcatagokkal díszített. Déli falában két keskeny csúcsíves és egy átalakított ablak, valamint egy csúcsíves kapu van, északi falában pedig három csúcsíves ablak és egy csúcsíves kapu látható. A szentélyt a hajótól ugyancsak csúcsíves diadalív választja el.

A templomhajó famennyezete népies díszítésű, geometrikus és ornamentális motívumok, színes madarak díszítik. A mennyezetet 1789-ben a Nyitra megyéből származó Váli Antal festette. Erre utal a rajta látható következő latin nyelvű felirat:

Nobilis
Antonius Vali de Vald
exco Nitriensi aetat
annorum 47 pinxit
istum padimentum om-
nia in anno 1789
mense au
finitim

(A Nyitra megyei Valdból való nemes Váli Antal 47 éves korában festette az egész mennyezetet, 1789 augusztusában fejezte be).

A szentély keleti végében szép díszítésű fakarzat áll. A templom orgonája 1880-ban készült. Az 1885-ben készített úrasztal a diadalív előtt áll. A körbefutó fakarzat a szentélyben lévővel azonos díszítésű.

A szoknyás, galériás, csúcsos sisakú fából épített harangtorony a XVIII. századból való. A dombon álló templomot kerítőfal veszi körül, amelyet kívülről több támpillér erősít. Az egy méternél vastagabb kőfal sok virágnak, több különleges fafajtának, rózsáknak nyújt védelmet.

A templom kertjében állították fel az elsők között Kárpátalján azt a gyönyörű kopjafát, amely az 1944 novemberében elhurcolt magyar férfiak emlékműve.