Ungvári római katolikus templom

A római katolikus Szent György templom Ungvár belvárosában áll. Alapkövét 1762-ben helyezték el, építését 1766-ban fejezték be. A mellette álló plébánia 1767-ben épült.

A templom háromhajós, késő barokk stílusú. Sisakos központi tornya mellett kétoldalt egy-egy nyolcszögletű kisebb torony áll. Főoltárának oltárképét Kacker János Lukács 1763-ben festette. A jobboldali mellékoltár Szent István királyunk tiszteletére épült.

A keresztény vallás nyilvánvalóan már Szent István idejétől teret hódított ezen a vidéken, bár a hivatalos dokumentumok közül csak az 1333-1337-es pápai tizedek említik először az ungvári plébániát. Róbert Károly király 1322-ben adományozta Ungvárt s a gerényi uradalmat a frank származású nápolyi Drugeth Jánosnak, az ország nádorának, ki nagy támasza lett az egyháznak. Szalárdi krónikája szerint a vár előtt, a várpalánkon belül álló plébániai templomot mindig kiválóan gondozták.

Ám a hitújítás Ungvárt is elérte, s 1589-ben végképp teret hódított. Csupán 1600-ban engedte vissza a katolikus hitet a korábban Bocskay-párti Drugeth György, akit Pázmány Péter térített meg. Csakhogy 1644-ben I. Rákóczi György hadai újra kiűzték a jézusrendieket a városból. Ezt követően kis időre visszatérhettek, mígnem ,,... Thököly Huszt és Munkács bevétele után lengyel és tatár csapatokkal erősödve 1679-ben Ungvár városát is megszállván, itt a lakosokat kirabolta és főleg a katolikus hitvallást követőket leöldöstette'' (Kazy történetkönyvének 233. lapja).

A fiúágon kihalt Drugethek után Bercsényi Miklós gróf birtokába jutott Ungvár. Az ő feleségének, Drugeth Krisztinának befolyására visszaadta a templomot a katolikusoknak. Igaz, nem sokáig, mert 1705-ben – már mint II. Rákóczi Ferenc főtábornoka – reszignáltatta az evangélikusok javára. Végül 1711-ben kerül vissza végleg a katolikusok birtokába, egy évvel később pedig a plébániát is felállítják.

1762-ben az időközben megrongálódott régi helyett új templom épült.

1773-ban eltörölték a Jézustársaságot, s annak kollégiumát és templomát Mária Terézia a Munkácsról ide áthelyezett görög katolikus püspökségnek juttatja. Az ungvári rámai katolikusok egyetlen templomba szorulnak, úgyhogy szükségessé válik annak bővítése, mely 1881-ben fejeződik be. A főoltár oltárképét Kracker János Lukács festette 1763-ban.

Anyakönyvezés kezdete: 1700.

A templom kegytárgyai közül kalandos történelmet mondhat magáénak az ún. Bercsényi-féle Monstrancia. Bercsényi Miklós, mikor 1710-ben orosz segítség sürgetése végett Lengyelországba ment, magával vitte a templom kincseit. Később, mikor Rodostóba menekült, ott 1725. november 22-én Rákóczi Ferenc karjai között kilehelte lelkét, halála előtt két Monstranciát visszaküldött. Ezek közül a nagyobbik a középkori ötvösművészet valódi remeke.

A Rieger Testvérek készítették az orgonát 1901-ben.

A kálváriát Ungvár bizonyos Petz Dávid polgár kezdeményezésének köszönheti. 1759-ben ő hagyományozott egy házas telket és egy kertet e célra, s ezek értékesítéséből épült fel a kálvária fő kápolnája. 1828-ig a zenészek, a csizmadia, a tímár és fazekas céhek emeltek egy-egy stációkápolnát. A többi egyes jótevők, illetve egyházi személyiségek jóvoltából – az utolsó 1885-ben – készült el.

Titulusa: Szent György Vértanú templom