Szolyvai fatemplom

A népi építészet kiemelkedő alkotása az egykor Szent Miklós tiszteletére felszentelt, zsindelypikkelyekkel fedett fatemplom, mely a város délkeleti részén található. Ha Paszika község felől közelítjük meg Szolyvát, akkor a településre beérve mintegy 60-700 m megtétele után jobbra tábla jelzi azt a másfél kilométeres utat, mely az 1588-1759 között épült műemlék templomhoz vezet. Egy darabig a Szvaljavka-patak mentén autózunk, majd az útkereszteződésnél jobbra térünk, s haladunk az egyre emelkedő makadám úton, hogy aztán az úttól jobb kézre egy dombon megpillantsuk a tájba harmonikusan belesimuló építményt. Egykoron a templom Biztrij község szélén állt. A helység idővel egybeépült Szolyvával.

A jelenleg Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt épületen jól látszik, hogy mesterségükhöz jól értő szakemberek keze által épült. A templom tökéletesen arányos, hibátlanul ötvöződnek rajta az ősi formák, s szépen kiegészítik egymást a nagyobb, masszív és a kisebb építőelemek.A templom lemkó stílusa könnyen felismerhető az átépítés ellenére is.

Korábban nem itt, hanem egy magasabb dombon állt a templom, s onnak költöztették át jelenlegi helyére. Előtte a Szent Miklós titulust viselte. A legtöbb forrás szerint 1588-ban építették. A bábinecbe vésett dátumból egyértelműen látszik, hogy a templomot az idők folyamán felújították.

A templom 1759-ben a költözött a jelenlegi helyére, és ekkor részben át is építették.A templomhajót sátosszerű tető fedi. A lemkó eredetet jelzi a magas torony barokkos záródása, a domináns főhajó és kis oltár, a sisakkal fedett torony, illetve a bábinec körül futó nyitott galéria - ezek a klasszikus jelei a kárpátaljai lemkó templomoknak.  A belső tér ma már túl modern, de szép állapotban megőrzőtt ikonosztáza a XVIII. század második felében készült. Finom, aranyozott és festett áttört faragványok emelkednek ki a fejedelmi kapuból.

A hármas tagolású építmény legszélesebb része a hajó, amely valamivel magasabb a szentélynél, és mesterien megépített kettős sátortető fedi. A többi kárpátaljai fatemplomhoz hasonlóan ennek a szentélye is keletelt, és a nyolcszög három oldalával zárul. Az előteret széles fedett tornác fogja körbe.

A körbefutó árkádokkal díszített karcsú harangtorony a legmagasabb. A tornyot hármas tagolású, barokk sisak zárja, csúcsán gömbből induló kettős kereszttel. Mind a hajó, mind a szentély tetejét a torony sisakjával harmonizáló kisebb torony díszíti.

Az 1940-es évek végén a templomot bezárták, és csak az 1990-es években kezdték újra használni.2001-ben, a Szent Eucharisztia ünnepén szenteltek fel egy keresztet azon a domboldalon, ahol a templom eredetileg állt. Sajnos, ezzel egyidejűleg lebontották az egyszintes, szintén fából készült harangtoronyot, amely csodálatosan kiegészítette a templomegyüttest, és kivágták a templom körül álló impozáns hásfákat. Mellette található a régi temető szebbnél szebb kőből és fémből készült keresztekkel.

A fatemplomot – melyet ma a pravoszláv hívek használják – legutóbb 1972-ben újították fel.