Beregszászi református templom

A református templom Beregszász egyik legszebb műemléke, harmonikusan illeszkedik a központ épületeihez. A templomhajó téglalap alaprajzú, kétoldalt falpillérekkel tagolt, mindkét végén két-két oszlop-alátámasztású karzattal. Belső terét fiókos dongaboltozat fedi. Hossztengelyével a Kossuth-térre merőleges elhelyezésű templom jelenlegi formájában a késő barokk építészeti stílushoz tartozik.

A protestáns vallás vidékünkön már a XVI. század elején termékeny talajra talált, annak ellenére, hogy 1523-ban a budai országgyűlés szigorú intézkedéseket foganatosított terjesztése ellen. Az 1525-ben elfogadott IV, törvénycikk szerint a Luther tanát vallókat ki kellett űzni az országból. Ennek ellenére az új hit egyre nagyobb támogatásra talált és nemcsak a hívek, hanem a főurak részéről is.

Beregszász volt az első város a megyében, amely elfogadta Kálvin tanát. Az új hit követői elfoglalták a római katolikus templomot, oltárait lerombolták, szentképeit megsemmisítették, az ereklyéket kidobták, a szobrokat szétdarabolták, a szószéket és a keresztelő medencét szétzúzták.

1548-ban Radán Balázst nevezték ki esperessé, aki sokat tett a református vallás terjesztése érdekében, püspök módjára lelkészeket is szentelt. Ő a szerzője a régi énekes könyvekben megtalálható 280. dicséretnek.

Hitéért vértanúságot szenvedett, 1552-ben, amikor a római katolikus templom a reformátusok kezére került, egy túlbuzgó római katolikus hívő igehirdetés közben meggyilkolta.

A beregszászi református templom falán emléktábla örökíti meg a Radán Balázs neves hitszónok, zsoltárszerző emlékét.

Halála után Kálmáncsehi Sánta Mártont nevezték ki a beregszászi református egyházközösség esperesévé. Később Bodrog-Újhelyre költözött, de rövidesen visszatért Beregszászba, ahol 1571-ben egy Somogyi nevű barát nyíllal lelőtte. Kálmáncsehi Sánta Márton jelen volt azon a Beregszászon tartott református alakuló gyűlésen, melynek határozatai alapját képezték az új hit terjesztésének Kárpátalján.

A református hitre tért főurak, mint Bocskai István, Bethlen Gábor, Rákóczi György és neje, Lórántffy Zsuzsanna, bőkezűen gondoskodtak az egyházról, segélyeket nyújtottak iskoláinak.

Bethlen Gábor például sok fiatalt küldött tanulni külföldi egyetemekre, közöttük Geleji Katona Istvánt, a későbbi erdélyi református püspököt, aki hosszabb ideig Beregszászon szolgált. Az ő emlékét is márványtábla őrzi a református templom falán.

1660-ban a katolikus hitre tért Báthory Zsófia felszámolta a református egyház támogatására létrehozott alapítványokat, több templomot visszaadott a katolikus hívőknek, az új vallás terjedését azonban nem tudta megakadályozni.

II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának bukása után elvették a templomot a reformátusoktól, de 1715-ben megengedték, hogy az egykori ferencesrendiek telkén imaházat emeljenek. 1750-ben a helytartó tanács megengedte, hogy a protestáns hitközség harangot használjon.

A fából épült imaház állapota idővel annyira leromlott, hogy a hitközség a megyei hatósághoz fordult átépítése ügyében. Az engedélyt 1775. szeptember 7-én adták meg azzal a feltétellel, hogy hozzá tornyot is emeljenek.

A templom építése 1780-ban ért véget. Tornyában két harangot helyeztek el. A templom melletti teret Templom-térnek nevezték el.

1918. május 2-án a várost megszálló cseh katonaság óvatlansága következtében a templom leégett. Újjáépítése több éven át tartott, felszentelésére 1929-ben került sor.

Bejáratánál jobb oldalt a hívők emléktáblát állítottak Szutor Jenő lelkésznek, akit 1919 végén Nagylónyáról hívtak meg a gyülekezetbe, amelyben mindenki legnagyobb megelégedésére végezte szolgálatát. Mivel azonban 1923 áprilisában megtagadta a csehszlovák állampolgári eskü letételét, kiutasították Beregszászról. Az egyházközösség nem nyugodott ebbe bele és néhány hónap múlva visszahívta. Ettől kezdve egészen a második világháború végéig kimagasló szerepet játszott nem csak a hitéletben, de a város társadalom-politikai és kulturális életében is.

A nagy szeretetnek és tiszteletnek örvendő lelkész a sztálini terror áldozata lett, akárcsak Váradi Barna, a református templom kántora, messze földön híres dalárdájának karnagya, akinek emlékét ugyancsak emléktábla őrzi a református templomban.

A templom kétmanuálos, 24 regiszteres orgonájának diszpozícióját Ricsey György orgonaművész, a református templom tiszteletbeli orgonistája tervezte és 1925-ben a cseh Rieger-orgonagyár építette. Sajnos a több mint 75 éves orgona felett eljárt az idő, javításra szorul.

A bejárattól balra emléktáblát helyeztek el a sztálini koncentrációs táborokban életüket vesztett beregszászi református hívők tiszteletére.