Viski tájház

A Máramarosi-medence dél-keleti részén, az ukrán-román határ mentén, a Tisza bal partján Huszttól 25 km-re fekszik az egykori koronaváros, Visk. A tájház Visk főutcáján található, néhány méterre a magyar középiskolától.

Jól esik bekukkantani egy száz-százötven évvel ezelőtt épített falusi házba. És nem csak annak meghitt csöndje, hűs levegője hat üdítően. Paraszti őseink használati tárgyai egyszerűségükben is gyönyörködtetnek. Itt aztán a funkció és a forma teljes egysége érvényesül. Lett légyen szó akár egy szépen faragott talpas guzsalyról, mángorlófáról, pohárszékről, vagy a tornácon lévő oszlopról. De akár egy gyékényből font kenyérkelesztő kosárról.

- Nekem pedig mindig az jut az eszembe, ahányszor ide belépek, hogy a XXI. század embere a tárgyak bűvöletében él - nyitja ki a hátsó szoba ajtaját Ötvös Ida, a viski tájház vezetője. - Nézze, a tágra nyílt ajtón keresztül átlátni a konyhába. Képzelje el: a gazdasszonyt öt-hat gyerek veszi körül, azoknak készít éppen vacsorát. Rajtuk kívül még a férjnek és a velük élő öregeknek is kell adni egy-egy tányér ételt. Itt minden nap tíz emberre főztek, s ahhoz elég volt egy-két fazék, lábas, tányér, szűrő… Azt hiszem, mindannyiunknak szembesülnie kell a következő ténnyel: hogy teljes életet élj, ahhoz nem szükséges ezernyi tárggyal körbe venni magad. De amink van, fontos, hogy a használhatósága mellett összhangban legyen szépérzékünkkel. Nézze, ebben a szobában állítottuk fel a szövőszéket. Ha turistacsoport érkezik, egy helybéli asszonyka beül a szövőszék mögé, s megmutatja, hogyan készül a viski rongypokróc. A vendégek közül, aki akarja, maga is kipróbálhatja, miként működik az esztováta. Emitt pedig a csuhéfonás kellékei, s néhány elkészült tárgy látható. Egyébként a csuhéfonás Visken újból reneszánszát éli: legalább ötven-hatvan háznál készítik a csuhéból font kalapokat, kosarakat, kenyér- és cukorkatartókat, papucsokat, edényalátéteket. Hogy megújuló kézműves-mesterségről van szó, azt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy újabb keletű tárgyak, például mobiltelefon-tartók is készülnek csuhéból.

Már a konyhában járunk. Itt áll a csikóspór, amely időnként ma is használatban van. Blóderjében például finom vargabéles sül, a tűzhely plattján pedig egy százéves vaslábasban som- illetve szőlőlekvárral készült fánk sül. A spórral szemben a karosládán a szobában két szalmából készült, szépen felöltöztetett bábu ül: Misu és Rózsa, őket személyesíti meg a két bábu, a ház korábbi gazdáit. Az idős házaspár bő évtizede a viski temető árnyas fenyőfái alatt pihen, ám ily módon mégiscsak velünk maradnak mindörökké.

A kamrában fonott korsók, csatos üvegek - alkalomadtán ezekből kínálják az ide betérőket. A vendégek a harmadik, a tisztaszobában kirakott fényképek, tablók segítségével nyerhetnek betekintést a nagyközség hetven-nyolcvan évvel ezelőtti mindennapjaiba.

A ház mögött lévő istálló egyelőre üres, ám az asztalosműhely szerszámai egyre szaporodnak.