Beregvidéki múzeum

A Beregvidéki múzeum a Beregszászban Bethlen utca elején, egykori Bethlen kastély épületében található. A múzeum gazdag gyűjteménye bemutatja az egykori Beregvármegye eseményekben, tragikus fordulatokban gazdag ezeréves történetét, az itt élő népek – magyarok, ruszinok és más nemzetiségek – szabadságküzdelmét.

Az ásatások során feltárt és itt kiállított tárgyak, eszközök jól jelzik, hogy az ember több ezer évvel ezelőtt már birtokába vette ezt a vidéket. A múzeum paraszti szerszámainak, eszközeinek felvonultatásával bepillantást nyújt földműves őseink életébe, az évszázadok során itt tevékenykedő ügyes mesteremberek által készített használati tárgyak révén megismerhetjük a lakosság valamennyi rétegének mindennapjait, képet kapunk munkamoráljáról csakúgy, mint vallási életéről, hiedelmeiről, pihenési, szórakozási szokásairól. A kiállított tárgyak összeállítói külön figyelmet szenteltek azon kiemelkedő személyiségek életének bemutatására, akik sokat tettek a vidék felemelkedéséért, hírnevének öregbítéséért.

Története

A múzeum története éppoly küzdelmes múltra tekint vissza, akárcsak a vármegyéé. 1964-ben az egyik beregszászi általános iskolában (a 7. Sz.) Deli Miklós igazgató, történelemtanár kezdeményezésére egyetlen helyiségben kiállítás nyílt Horváth Ferenc gyűjteményéből. (Itt kapott helyet Horváth Anna szobrászművész néhány kerámiaszobra is.) Horváth Ferenc a vasúti fűtőház főnöke volt a múlt század húszas-harmincas éveiben, s szenvedélyesen gyűjtötte a vasútvonalak építése közben a föld alól előkerült régészeti leleteket: az őskori ember szerszámait, cserépedényeit, a későbbi korokból származó késeket, ékszereket. Itt kapott helyet egy 224 éremből álló felbecsülhetetlen értékű numizmatikai gyűjteménye. A múzeum 1976-ban a Barátság Házba költözött át. Majd a rendszerváltás előtti néhány évben a Royal szálloda – ma a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Kölcsey Ferenc Kollégiuma – földszinti termében helyezték el. A rendszerváltás után a múzeumot 1989. október 25-én bezárták. Az akkor készült jegyzőkönyv szerint 724 tárgyát a Kárpátaljai Honismereti Múzeumba Ungvárra szállították. Ezekből a tárgyakból mindössze 35-öt sikerült visszaszerezni a Beregvidéki Múzeum megnyitása óta. A Beregszászban maradt kiállítási tárgyak jelentős részét felelőtlenül, szakszerűtlenül, főleg pincékben tárolták, jelentős részük tönkrement, elveszett. Eltűnt Horváth Ferenc felbecsülhetetlen értékű éremgyűjteménye is.

A Beregvidéki Múzeum 2002. március 30-án nyílt meg. A múzeum számára méltóbb helyet aligha lehetett volna találni. A Beregvidéki Múzeum abban a kastélyban kapott helyet, melyet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1629-ben épített. Ez Beregszász legrégebbi épülete, amely a XVII. század végén a Rákóczi család birtokába jutott. A nagyságos fejedelem többször megfordult benne, itt adta ki 1705. december 20-án személyi felkelésre buzdító kiáltványát, amelyben a kurucfelkelés zászlaja alá hívott mindenkit, akinek drága a haza és a szabadság. A kastély ódon falai, boltíves folyosói, tágas termei ily módon nagy időknek tanúi.

Az intézmény megnyitásakor még csupán 42 kiállított tárgyat tekinthetett meg a látogató. Mostanra az exponátumok száma meghaladja az 1 100 darabot. A múzeum vezetőinek sikerült a jó ügy érdekében mozgósítani Beregszász polgárait. Igen sokan számos értékes régiséget ajánlottak fel a múzeum számára.

A múzeum tárlata időrendi sorrendben mutatja be vidékünk múltját, történelmi ereklyéit. Az 1. számú teremben az itt élt ősember tárgyai láthatók. A tárlókban mamutfogakat, pattintott kőszerszámokat, csiszolt vésőket, késeket, kőbaltákat, számos bronzkori karperecet, őrlőkövet, cserépedényt tekinthetünk meg. Különösen érdekesek a római kori leletek, a XV–XVI. századi cserépégető kemence maradványai, öntőformái. A múzeum értékes darabja egy XI. századból származó urna. A beregszászi geológusok felajánlották a Beregvidéki Múzeumnak ásványgyűjteményük egy részét. Ily módon az ide látogató megtekintheti a vidékünkön található ásványi kincsek – arany-, barit-, alunit-ércek, stb. mintáit. A múzeumban őrzik II. Rákóczi Ferenc zászlajának hű mását. Emellett még számos Rákóczi-korabeli ereklyét tekinthetünk meg. Igen gazdag a múzeumnak az első világháború előtti és utáni Beregszászt bemutató gyűjteménye. Itt tekinthetjük meg a Csehszlovák megszállás alatti időkből származó háromnyelvű (ruszin, cseh, magyar) utcanévtábláit, a Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület tagsági könyvét, a beregszászi polgári iskola tanulóinak sapkacímereit, cserkészjelvényeit, a Royal szálloda menükártyáját, stb.

Kiállítások

A múzeum egyik tágas termében kapott helyet Garanyi József beregszászi festőművész harminc alkotása. Az Életműdíjjal kitüntetett alkotó ezeket a képeket szülővárosának, Beregszásznak ajándékozta.

A múzeum megnyitását követően került sor Prófusz Marianna, a népművészet mestere beregi szőtteseinek és Hejl László beregszászi festőművész alkotásainak bemutatójára.

A Rákóczi család jelentős központjai: 2003-ban a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300. évfordulóját méltattuk. Ebből az alkalomból a sárospataki múzeum 18 nagyméretű színes képet ajándékozott Beregszásznak azokról a várakról, amelyek története szorosan kapcsolódik a vezérlő fejedelem életéhez, a kuruc felkeléshez.

Ugyanebben az évben fényképkiállítás nyílt Beregszász száz éve címmel. A felvételek a város történetének legfontosabb eseményeit örökítették meg 1900-tól napjainkig.

Beregszászon él Szabó Sándor tehetséges és sokoldalú fotós. Legsikeresebb felvételeiből készült annak a kiállításnak az anyaga, amely Beregvidék a múlt század ötvenes-nyolcvanas éveiben címmel került bemutatásra 2004 elején.

Garanyi József több mint negyven festményéből összeállított vándorkiállítás anyagát először Munkácson láthatta a kárpátaljai közönség. Majd 2004 májusában sor került a festmények beregszászi bemutatójára is. A helyszín a Beregvidéki Múzeum.

A Szent Jobb Beregszászon. A hatvan korabeli fotó a Szent Jobb megérkezését és beregszászi fogadtatását ábrázolja dokumentumszerű hűséggel.

Szent István éve. A 640 fotóból álló példátlanul gazdag sorozat az 1938 novembere – 1939 novembere közötti időszakot mutatja be. Ekkor számos nagy horderejű történelmi esemény történt a város és egész Kárpátalja életében. A vidék visszakerült Magyarországhoz.

Kiállított tárgyak

Különösen gazdag a múzeum néprajzi gyűjteménye. A kiállított szilkék, csecses korsók, egyéb háztartási eszközök, a díszes faragású mángorlófák, a fából készült több tucat darabból álló összerakható játékok, a rokkák, a guzsalyok nemcsak őseink ügyességéről, tehetségéről tanúskodnak, de szépre törekvésükről, jó ízlésükről is.

Sepa János, a múzeum alapító igazgatója régen gyűjti a frigyesfalvai, dolhai és más vasöntődékben készült régi, díszes vaskályhákat. Gyűjteménye összesen 22 darabot számlál, hetet ezekből a múzeumnak ajánlott fel. Közöttük van egy a falon keresztül fűthető gazdagon díszített vaskályha is.

Külön tárlókban kaptak helyet Beregszász neves szülöttéről, a Fedák Sáriról készült korabeli képeslapok, melyek különböző szerepekben örökítették meg a magyar operett halhatatlan csillagát. A híres színésznőről ez a leggazdagabb képeslapgyűjtemény.

A múzeum folyosóin gazdag érem- és papírpénz-gyűjteményt tekinthetnek meg az idelátogatók. Itt is számos kuriózum található. Többek között a "kuponkorszak" ( a múlt század kilencvenes éveinek elejéről) milliós címletű bankjegyeit, a világ legkisebb "meghívóit". A szovjet éra végén a hatóságok szemérmesen így hívták az embereknek havonta kiosztott cukor-, szappan-, liszt-, pálinka-, cigaretta-, stb. jegyeket.

Kuriózumok, ritkaságok

A már említett Fedák Sári képeslap-gyűjteményen, a Kárpátok ásványi kincseit bemutató gyűjteményen és a vidékünkön gyártott díszes vaskályhákon kívül múzeumunk számos ritkaságszámba menő tárggyal rendelkezik. Nálunk tekinthető meg az a beregszászi pénz, amely az első világháborút követően 1919 szeptembere és 1920 januárja között volt érvényes, az úgynevezett átmeneti korszakban. Itt láthatók a Kárpátalján gyártott első ásványvizes üvegekből néhány darab. Kaloda a XVIII. századból, bilyogzóvas ugyancsak ebből a korból. A hozzánk látogatók a kiállított tablókon elolvashatják a kárpátaljai várak és erődítmények történetét (két nyelven: magyarul és ukránul)