Tiszacsomai Honfoglalási Emlék- és Szoborpark

Miért nevezetes hely Tiszacsoma? Kárpátalja területén már korábban is tártak fel a honfoglalás idejéből származó sírokat, ám a tiszacsomai lelet valamennyinél gazdagabb. Az itt feltárt X. századi temető sírjaiból szablyák, szablyakardok, nyílvesszők, íjmerevítő csontok, női ékszerek, edények kerültek elő. A temető sírjai sorokat és jól elkülöníthető csoportokat alkotnak. A temetkezési szokások a kutatók számára egyértelművé tették, hogy itt egy határvédő X. századi magyar közösség nyughelyére bukkantak. Az ő feladatuk az ország északkeleti kapujának megvédése volt. A honfoglalás kori temető és a közeli korabeli település egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Árpád vezetésével megérkező magyarok nem csupán átvonultak a vidéken, hanem megtelepedve itt számos települést is létrehoztak. Ez világosan cáfolja az ukrán történetírásban ma még igencsak elterjedt elméletet, mely szerint ez a vidék Szent István uralkodásának kezdetéig, netán egészen a XIII. századig a Kijevi Rusz része volt.

Az emlékhely megközelítése

A település Beregszásztól délkeleti irányban, a várostól 10 km-nyi távolságra található. A Beregsurány-Asztély határátkelő innét 8 km-nyi távolságra van. A Magyarországról jövők Beregszász Búcsú elnevezésű külterületén jobbra, egy mellékútra fordulva Macsolán át közelíthetik meg legrövidebb úton az emlékhelyet. Eljuthatunk ide Tiszabecs felől jövet a Tiszabecs - Bene - Muzsaly - Nagybakta - Mezőgecse - Tiszacsoma útvonalon is.

A szoborpark rövid története

1986-ban és a rákövetkező 1987-es esztendőben egy kemerovói régész, Viktor Bobkov és csoportja Tiszacsoma határában 26 sírt tárt fel. Az ásatási dokumentumokat és a leletek egy részét a régész magával vitte: ezeket azóta sem sikerült visszaszerezni.

1993-ban a területet a helyi tanács felparcellázta lakóházak építésére. A KMKSZ-nek (magyar érdekvédelmi szervezet) helyi aktivistáinak kezdeményezésére az építkezéseket leállították. A több mint 2 ha-os területet államilag védetté nyilvánították. Döntés született arról, hogy az építkezések csak a terület teljes feltárása után folytatódhatnak.

1993 és 1999 között az Ukrán Nemzeti Egyetem archeológusai, Balaguri Eduard és Kategorisko Vjacseszlav vezetésével további 78 sírt tártak fel. 2003 szeptembere és októbere folyamán az immáron az Illyés Közalapítvány támogatásával az Ungvári Állami Egyetem és a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai közös ásatási munkálatokat végeztek. A 2003-as ásatások egyik legfontosabb eredménye, hogy a temető közelében a kutatók rábukkantak a korabeli település nyomaira. A feltárt területen nagy mennyiségű kerámia került elő. Ebben az évben a budapesti és az ungvári szakemberek 4 sírt tártak fel. Az egyikben a női holttest kezei a mellkasán keresztben volt elhelyezve. A pogány magyaroknál ez nem volt szokásban. Számos más jel is arra utal, hogy a honfoglaló magyarok egy része itt telepedett le, itt éltek Szent István uralkodásának idején a kereszténység felvételekor is. Felvették a kereszténységet és keresztény szokás szerint temetkeztek. A honfoglalás kori temető feltárása immáron a végéhez közeledik. Mindamellett azok a régészek, akik itt dolgoztak, úgy vélik, hogy a korabeli település feltárása tovább gazdagíthatná ismereteinket arról, hogyan éltek honfoglaló eleink.

Bővülő szoborpark

A több mint 1 000 esztendős temető északi részén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kezdeményezésére 1996-ban emlékparkot létesítettek. A honfoglalási emlékművet Csirpák Viktória beregvidéki képzőművész készítette el. Honfoglaló elődeink emlékére minden év őszén ünnepséget és konferenciát rendeznek, melyre neves előadókat hívnak meg (2003-ban például dr. Katona Tamás történész, a Kárpátaljai Szövetség elnöke volt az ünnepi szónok.) Az ünnepséghez tartozik a következő rendezvény is: 2004 óta minden évben megrendezésre kerül az Árpád-kupa. A labdarúgó tornán a környező települések csapatai vesznek részt. 2000-ben az emlékparkban felavatták Árpád vezér szobrát, a magyarországi Frech Ottó és Szabó József alkotását. 2001 őszén pedig ugyanitt Szent István szobrának a felavatására került sor. A park létrehozóinak terve szerint az emlékhely a jövőben további szobrokkal bővül majd.

Legyen emléknapja a honfoglalásnak!

A 2005-ben megrendezett ünnepségen a résztvevők egyhangúlag elfogadták azt az indítványt, miszerint a magyar parlament alkosson törvényt arról, hogy legyen emléknapja a magyar honfoglalásnak.