Árpád-vonal maradványai Kőrösmezőn

Magyarország 1940-ben kezdett hozzá a hegyvidékhez illeszkedő Árpád-vonal kiépítéséhez, amely nem hasonlított az addig kiépített egyetlen erődhöz sem. Olyan védelmi rendszert dolgoztak ki, amely csak a járható irányok lezárására hivatott, a gépjárművek, harckocsik, ló vontatta szállítójárművek számára. Ezeket a völgyeket az ország belseje felé eső részen egy-egy völgyzárral láttak el. Ez rendszerint 15-20 vasbeton bunkerből állt.

A bunkereket mélyen a föld alá építették 60-100 cm vastag födémmel. Ezekhez csatlakoztak a futóárkok, amelyek a nyílt tüzelőállásokhoz vezettek. Az ellenséges gyalogság támadásakor a nyílt tüzelőállásokból vívták a harcot, amelyet a mögöttük védő határvadász zászlóalj hegyi ágyús ütege is támogatott. A bunkerekben hegyi vagy gyalogos csapatok álltak szükség szerint készenlétben, hogy visszaverjék a betört ellenséget. 

A kőrösmezői Árpád-vonal bunkerei az I. magyar hadsereg tizenhármas gyaloghadosztálya fennhatósága alá tartozott. A rahói járásban Uzsok és Kőrösmező környékén található a legtöbb bunker. A szovjet csapatok a Románia felőli bevonulás után 1944. szeptember 28-án foglalták el a területet. A védekezők a túlerővel szemben és hatalmas emberáldozatok után vonultak vissza innen.

Kőrösmező területén több tucat betonbunker maradványaira bukkanhatunk, egy helyen nagy számban egy kis vasúti híd mögött fekvő dombon találhatók meg. Könnyen megközelíthetők, ha tudjuk merre keressük őket. Kőrösmezőre beérve az út jobb oldalán meg kell keresnünk a Hoverla («Говерла») kocsmát. Ezzel átellenben található egy kis utcácska, ahová ha betérünk rögtön megpillanthatjuk a fentebb már említett vasúti hidat. Járművünket a kis közben hagyva átsétálunk a kis viadukt alatt s jobbra fordulunk. Néhány méter múlva, egy kissé feljebb, egy fakerítést láthatunk. Ide térünk fel, ahonnan már jól kitaposott gyalogösvény vezet a dombra, ahol elszórva több romot is találhatunk, s emellett csodás kilátás is nyílik a falura. Az ösvény kicsit meredek, de érdemes a csúcsig felmenni, ahol a vörös gránitból kirakott ún. Megbékélés emlékmű áll. Ennek közelében találjuk a domb ezen oldalon található 15 bunker egyiket, valamint innen letekintve jól kivehetők lesznek, az azóta már fűvel benőtt lövészárkok vonalai is.

Összességében Kárpátalja területén az Árpád-vonal kiépítése során 400 km-nyi lövészárkot ástak ki, 135 km-en helyeztek el a tankok haladását nehezítő záróköveket, 99 bázisállomást, 759 betonbunkert építettek.